I EXIST, I PROMISE // MEGÍGÉREM, HOGY LÉTEZEM
STATEMENT
Photography is my private practice where I am the doctor, the patient and the cure.
In this project, I’m in therapy, far from home, in a blue country’s haven. I’m trying to process the doubts, the fears and the inhibitions of a lonely relationship through my feelings and memories. During the time of growing up, I put my faith into an incubator.This is my story. And I can afford the luxury of replaying the old memories once again, so I can go on with my life without burdens.
I release you.
Photography is my private practice where I am the doctor, the patient and the cure.
In this project, I’m in therapy, far from home, in a blue country’s haven. I’m trying to process the doubts, the fears and the inhibitions of a lonely relationship through my feelings and memories. During the time of growing up, I put my faith into an incubator.This is my story. And I can afford the luxury of replaying the old memories once again, so I can go on with my life without burdens.
I release you.
LEÍRÁS
A fotográfia az én magánrendelőm, ahol az orvos, a beteg és a gyógymód is én vagyok.
És most befizettem magam egy terápiás kezelésre, messze az otthonomtól, elzárva egy kék ország menedékében. Az érzéseimen és emlékeimen keresztül próbálom feldolgozni egy magányos kapcsolat kételyeit, félelmeit, gátlásait. Ez egy gyászmenet, ahol a fényképezőgép gombjának lenyomása, mint fájdalomcsillapító enyhíti a kínzó érzések zaját. A kétségbeesésen, reményvesztettségen, menekülésen túl, a felnőtté válás felismerésének útján, a hitem most inkubátorba teszem. Ez az én történetem, ahol megengedem magamnak azt a luxust, hogy még egyszer, utoljára lejátsszam, a már rongyosra pörgetett emlékeket, hogy utána kövek nélkül folytassam.
Elengedlek…
A fotográfia az én magánrendelőm, ahol az orvos, a beteg és a gyógymód is én vagyok.
És most befizettem magam egy terápiás kezelésre, messze az otthonomtól, elzárva egy kék ország menedékében. Az érzéseimen és emlékeimen keresztül próbálom feldolgozni egy magányos kapcsolat kételyeit, félelmeit, gátlásait. Ez egy gyászmenet, ahol a fényképezőgép gombjának lenyomása, mint fájdalomcsillapító enyhíti a kínzó érzések zaját. A kétségbeesésen, reményvesztettségen, menekülésen túl, a felnőtté válás felismerésének útján, a hitem most inkubátorba teszem. Ez az én történetem, ahol megengedem magamnak azt a luxust, hogy még egyszer, utoljára lejátsszam, a már rongyosra pörgetett emlékeket, hogy utána kövek nélkül folytassam.
Elengedlek…